A megfelelő eszköz az adott alkalmazáshoz
A kukoricaszár és a köztes termények hatékony aprítása döntő szerepet játszik a modern növénytermesztésben. Itt bevált módszer a késes hengerek vagy mulcsozók használata, amelyek pozitív hatást gyakorolnak a talajszerkezetre és a kártevők csökkentésére.
Ebben a cikkben közelebbről megvizsgáljuk a késes hengerek és a mulcsozók professzionális használatát, és részletesen bemutatjuk az egyes előnyeiket és sokrétű hatásukat.
Késes hengerek
A késes hengereket kifejezetten a növényi maradványok, például a kukoricaszár és a köztes termények aprítására fejlesztették ki.
Éles késekkel vagy vágóelemekkel ellátott görgőkből állnak. Amikor a gépet áthúzzák a szántóföldön, a késekkel ellátott henger forgásba kerül - ez aprítja fel a növényi maradványokat, vagy vágja őket kisebb darabokra.
A késes henger előnyei:
- Jelentősen kevesebb üzemanyag-fogyasztás a mulcsozáshoz képest
- A szerves anyagok bomlásának felgyorsítása
- A tápanyagok felszabadulásának javítása
- A betegségek átvitelének és a kártevőpopulációnak a csökkentése
- A talaj szerkezetének és levegőztetésének javítása - elősegíti a vízáteresztő képességet és az oxigénellátást
- Nagy ütőerő a nagy haladási sebesség miatt
A megfelelő késes henger kiválasztása számos tényezőtől függ, beleértve a talaj típusát, a vetésforgót és a kívánt aprítás mértékét. A késes hengerek traktorokra vagy más mezőgazdasági járművekre szerelhetők, és igény szerint talajművelő eszközökkel kombinálhatók. Összességében a késes henger fontos eszköz a mezőgazdaság fenntarthatóságának és termelékenységének növelésére azáltal, hogy lehetővé teszi a növényi maradványok hatékony beépítését.
Mulcsozó (kaszálógép)
A mulcsozókat kardántengely hajtja, és a növényi maradványok, valamint a parlagon heverő növények és a köztes kultúrák intenzív aprítására használják. Meg kell különböztetni a kaszáló és a sarlós mulcsozógépeket. A kaszálógépek ütő- vagy vágószerszámokat (ütőkalapácsok, Y-kések, kaszakések) használnak a növényi maradványok aprítására. Gyorsan forgó görgővel dolgoznak, amelynek kerületén a munkaszerszámok helyezkednek el. A sarlós mulcsozógépek viszont sarló alakú, forgó, vízszintes késekkel dolgoznak, amelyek egy műveletben vágják és aprítják fel a terményt.
A megfelelő munkaeszközök kiválasztása az adott munkacéltól függ. A kaszálós mulcsozógépek felszerelhetők Y-késekkel vagy ütőkalapácsokkal. Az ütőkalapácsok jobb szívóhatással rendelkeznek, és így általában jobb zúzást is biztosítanak. Hátránya, hogy az Y-pengékhez képest nagyobb a teljesítményigénye. Az Y-kések egyik erőssége a jó vágási hatásuk, ami előnyös lehet a kisebb ágakkal tarkított lejtők mulcsozásakor. Kialakításukból adódóan azonban az Y-késeknek nagyobb a kopási rátájuk a kalapácskésekhez képest, ezért itt mindig figyelembe kell venni a kialakítást és az anyagvastagságot, amely az Y-késeknél nagymértékben eltér. Az ütőkalapácsok kevésbé érzékenyek a talajjal való érintkezésre, mint az Y-kések, ezért az ütőkalapácsokat leginkább a kukoricaszár aprítására használják.
A sarlós mulcsozókat viszont a kaszálós mulcsozókhoz képest nagy munkaszélesség jellemzi. A sarlós mulcsozógépeknél azonban általában kisebb a darabolás mértéke, mint a kaszálós mulcsozóknál.
A mulcsozók a teljes munkaszélességben viszonylag egyenletesen osztják el a felaprított anyagot, és a különböző talajtípusokhoz és talajviszonyokhoz igazíthatók.
A mulcsozó előnyei:
- Olyan talajtakaró kialakítása, amely csökkenti az eróziót és jobban szabályozza a talajnedvességet
- Az aprított növényi maradványok bomlásának felgyorsítása
- A tápanyagfelszabadulás felgyorsítása
- A kártevőnyomás csökkentése
- A talajszerkezet javítása
- Jól alkalmazható a parlagon heverő földek, útszélek stb. folyamatos karbantartására
